Csurgó 5700 lelkes kisváros Somogy megye délnyugati részén három tájegység – Belső-Somogy, Zalai-dombság, és a Dráva vidék – találkozásánál. A települést közúton Nagykanizsa, Nagyatád illetve Barcs irányából érhetjük el, vasútállomása a Budapest-Gyékényes vonal mentén található.
Csurgó első írásos említésére az 1019-ből származó Zalavári apátság alapítólevelében bukkanhatunk. Nevét kőivóba fogott forrásról kapta, mely címerébe is bekerült. Az Árpád-kor elején a „királyi kanászok földje” volt. A mai Óváros területén a templomos lovagok telepedtek meg. III. Béla idején a betegápoló Johanniták is rendelkeztek itt birtokkal, rendházukat az 1200–as évek elején alapították. Ebből az időből származik a város legrégebbi műemléke a Szentlélek templom gótikus tornya, mely eredetileg egy erődítmény része volt. Csurgó 1405-ben kapott városi rangot.
A vidék Szigetvár eleste után került török kézre. A hódoltság után, 1726-ban került a Festetics család tulajdonába. Új tulajdonosai birtokuk központjává tették. Festetics György 1792-ben megalapította a gimnáziumot, mellyel örökre beírta a város nevét a magyar művelődés-történetbe. A kezdeti években tanárai között tudhatta Csokonai Vitéz Mihályt, valamint Nagyváthy Jánost, aki nagyban hozzájárult a Festetics birtok európai színvonalra emeléshez.
A város fejlődése a kiegyezés után gyorsult fel. Megépült a vasút, tejszövetkezet alakult, len-, és orsógyár létesült. Ebből az időből származik a városközpont képét meghatározó eklektikus épületek többsége. 1950-ben hivatalosan is egyesült Alsokkal, 1989-ben nyerte vissza városi rangját. A barátságos, bensőséges hangulatú város patinás középületei, múzeuma, a Református Gimnázium történelmi könyvtára, érintetlen természeti környezete – a közeli Duna-Dráva Nemzeti Park – maradandó élményeket nyújt az ide látogatóknak.
LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK
„Első oskola”; volt református iskola (Városi Múzeum)
Csokonai u. 24. 82/471-351
Állandó kiállítás: Raksányi Lajos festőművész; Hadik Magda szobrászművész; Soltra Elemér képzőművész; Csurgó Néprajzi Értékei a Századfordulón kiállítás; Szőlészeti-borászati kiállítás
Református Gimnázium és „Öreg” Könyvtára
Széchenyi tér 9. 82/471-108
Korona Szálló
Széchenyi tér
Meller-kastély
Baksay u. 9.
Templomok:
Római katolikus Szentlélek templom
Johanniták tere, 82/471-131
Római katolikus Jézus Szíve templom
Petőfi tér, 82/471-131
Református templom
Csokonai u. 82/571-038
Evangélikus templom
Rákóczi u. 82/471-968
Református templom
Alsok, Sarkady K. tér 3. 82/571-038
Emlékművek, szobrok:
Széchenyi tér:
I. és II. világháborús hősi emlékmű
Csokonai-szobor
Hild-emlékmű
Az 1956-os hősök emlékműve
Az 1956-os kopjafa
Festetics György szobra
Nagyváthy-szobor
Bolgár katonai emlékmű
Református Gimnázium parkja:
Csurgói Panteon
Festetics-kapu
Csokonai-pad
Berzsenyi-pad
Aradi vértanúk emlékműve
Festetics Emlékpark:
Festetics György mellszobra
Millenniumi Park:
Trianoni emléktábla
Szent István és 1000 éves állam emlékműve
Hét törzs-fa
Rákóczi szabadságharc emlékműve
Rákóczi utca, Szentlélek templom parkja:
IV. Béla és a tatárjárás emlékműve
Csurgó város-emléktábla
Gróf Tisza István emlékmű
Petőfi tér:
Székelykapu
