Berzence

Első okleveles említése 1228-ban egy tizedperben Burzence, Birzence alakban fordul elő. Az 1333-35-ös pápai tizedjegyzékben a község mai területéhez tartozó Lankócpusztával említik. A XVIII. sz. végén mezővárosként említik, ahol horvátok és magyarok laknak. 1760-67. között gr. Niczky György barokk stílusú templomot épített, melynek oltárképeit id. Dorfmeister István készítette, ma műemlék a Szent Antal kápolnával (1780), melyben olasz barokk oltárkép látható. A kavicsos üledék bányászatával bányató alakult ki az úgynevezett Garics-i területen. Számos halastó és víztározó található a környéken. A községet zárt erdők, szántók, rét és legelő területek, liget és legelő erdők határolják. Változatos flórájának botanikailag értékes elemeit a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területein találjuk. A Lankóci erdő különösen tavaszi Tőzike virágzásáról, továbbá a Kockás liliom előfordulásáról nevezetes.
Kiemelésre méltó a tájértékek sorából a település központi részén található középkori várrom, mely a palánk erősítésű vár téglafalú tornyának romját és a várdombot" foglalja magába. Épített örökségük része a Festetics család vadász kastélya, a római katolikus plébánia -templom, a Szent Antal kápolna és a Jézus Szíve kápolna valamint az Árpád téren levő "Nepomuki" szoborcsoport. A község bel- és külterületén felújított feszületek találhatók. A nagyközségi önkormányzat közel félszáz homlokzatot helyezett védelem alá a több száz éves posta-fogadó épületével együtt. A központi elhelyezkedésű posta-fogadó épületéhez szervesen kapcsolódik a Makovecz Imre által megálmodott új épület-szárny, amely a művelődési háznak ad ott.

LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK
Szent Kereszt Felmagasztalása, Szent Antal kápolna, zárda épület Jézus Szíve kápolna, Középkori várrom, Festetics család vadászkastélya. Nepomuki Szent János szobor

KIRÁNDULÓ, PIHENŐHELYEK
Duna-Dráva Nemzeti Park. A környező erdők (Lankóci és Vecsenyei erdő) faunája: Tőzike, Kockás liliom, gyertyános-kocsányos tölgyes, láprétek olyan védett növényekkel, mint a Mocsári kosbor, a Szibériai nőszirom és a Kálmos, a Kavicsbánya-tó.